„Ebben a pillanatban MEGŐRÜLÖK, így nagy betűkkel, azonnal és végérvényesen!
Mióta reggel 6-kor kinyitotta a szemét 2,5 éves Egyeske, csak hiszti van, meg nyűglődés, meg semminemjó. Az állandó puszilgatással felkelti az alig 3 hónapos Ketteskét. Hiába kérem, könyörgök, parancsolom, hogy hagyja békén, nem is hallja!!!
Fáradt vagyok és nyűgös, éjszaka szoptattam, hajnalig dolgoztam és a reggeli kávé sem hatásos már. Valami hozzátevőt tuti kispórolnak belőle, mert szívem szerint vénásan venném magamhoz a napi kötelező adagot.
EZ AZ! Írok a gyártónak, fel is írtam a elvégzendő feladatok listámra. Nézzenek utána, ez így nem mehet tovább, hogy a kávé sem a régi már…
Na!!! Lejárt a mosógép, de Ketteske telerakta a pelenkát, persze Egyeske is, egyszerre szagít mindkét gyerek. Melyikkel kezdjem?
Ha Egyeskét tisztába teszem, adok neki valamit, hogy befogja vele a száját (legalább 6 percre), addig gyorsan tisztába teszem Ketteskét, beteszem a vibrátoros székbe 🙂 és lehet, hogy marad 2 egész percem magamra. De jó lenne…
De NEEEEEEEEEEEEEMMMMM!!!!!!!!!
Ezt nem hiszem el! Egyeske éppen a piros szívecskés pelenkáért ordít, mert azt adtam Ketteskére. Toporzékol és hisztizik, hogy az az övé. Oké, leveszem róla. De akkor melyiket adhatom rá?
Megunom, ez nem mehet így tovább!
Lejárt a mosógép, újat kéne betenni, kiteregetni a másikat. Halomban áll a mosatlan, ebédet kéne főzni és persze egy csomó ügyet el kéne intéznem. De nem lehet, mert eltelt 10 perc és még mindig nem adhatok rá egy pelenkát sem Ketteskére, mert a Minnie-s Egyeskéé.
Örök vita ez minden nap. Még szerencse, hogy a kicsi, kicsi. Nincs még szabad akarata, na de a nagynak helyette is van. 🙂
Mindegyik pelenka az övé, mindegyik minta a kedvence. És még csak fél 8 van…
Igaza van apának, CSAK fehéreket kellett volna venni… 😉 „
(Megtörtént eset alapján.) 😀 😉